Előző két posztomban írtam egy pár gondolatot a bankok kamatszámítási módszereiről (itt és itt), és a második végén jeleztem, hogy levelet írtam az MNB-nek is a témában.
Válaszoltak. Viszonylag gyorsan és korrekten.
A poszt végén megtaláljátok a teljes levelet, de előtte még elmélkedek egy kicsit róla.

A levélből számomra az derül ki, hogy az állam nem szabályozza a bankok által használt kamatszámítási képleteket, csak annyit ír elő, hogy milyen módon kell közzétenni. (Meglepő módon a bankfiókban és a honlapján.)
Részletesen előírja ezzel szemben a THM és az EBKM számítási módját, pontos képleteket is rögzítve. Azonban az, hogy ténylegesen hogyan számol a bank, az nem érdekli az államot.

A dologban van persze ráció. Van ugyan egy általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a bank által adott hitelre egy százalékosan megadott mértékű kamatot kell fizetnem, illetve a bank is így fizet nekem kamatot a nála elhelyezett pénzért, de ez nincs kőbe vésve. Például miért ne állapodhatnék meg úgy a bankkal, hogy amíg hitelem van, addig minden hónapban 1000 Ft-ot fizetek neki kamatként?
Szóval miért is kellene rögzítenie az államnak, hogy hogyan számítsa a bank a kamatot? Kell-e egyáltalán?
És itt azért már az állam szabályozó szerepének szükségességét és mikéntjét kapargatjuk. (Persze lényegében végig ezt tettük.)
A leegyszerűsített válasz persze az, hogy erőfölényben vannak a bankok, védeni kell a fogyasztókat, ergo etikus magatartásra kell bírni a bankokat.

Láthatóan az állam ebben a kérdésben abból indult ki, hogy őt az nem érdekli, hogy a bank hogyan számol, neki az a fontos, hogy az ügyfelek könnyen, egyszerű adathoz jussanak, ami alapján aztán dönteni tudnak.
Az ügyfelek nem fognak 30-40 oldalas üzletszabályzatokat + mellékleteket böngészni, és eleve nehéz egyenrangú félként tekinteni a bankra és az ügyfelére, vagyis a fogyasztót meg kell védeni az oligopól piac elhajlásaitól.
Viszont ezesetben részletszabályozás helyett a jó tájékoztatásban látják a megoldást.
Kapsz egy mutatót (ügylettől függően vagy EBKM vagy THM), ami konkrétan egy darab kamatláb, és aztán ezzel összehasonlíthatod az egyes banki termékeket. Kiválasztod, ami neked tetszik, és mindenki boldog.

Csak egy kis baj van vele. Az EBKM és THM egyetlen adatba próbál sűríteni egy rakat információt, és ezért szükégképpen egyszerűsít, illetve elvesznek belőle adatok.
A THM mutató segítségével soha nem fogod tudni kiszámolni, hogy az adott hónapban éppen mennyi kamatot kell fizetned a hiteled után. Sőt jó eséllyel még a tényleges felmerült összköltségedet sem pontosan számolhatod ki vele, pedig elvben abból az adatból indulna ki.
Például egy hitelnek vannak egyszeri és vannak folyamatos költségei. Egyszeri lehet tipikusan a folyósítási jutalék, amelyet akció keretében elengedhet a bank. Rögtön más lesz a hitel tényleges THM-e, ha tudom teljesíteni a bank által szabott feltételek, és elengedik a folyósítási jutalékot, vagy ha nem. De azzal sem számol a THM, hogy én tudom, hogy 25 évre veszem fel a hitelt, de 5 év múlva vissza fogom fizetni. És még ezer ilyen apróság van.

Egyszerűen ezekre nem alkalmasak a fenti mutatók, de talán nem is erre találták ki őket.


Úgy tűnik azonban, hogy az állam az EBKM-mel és THM-mel letudottnak tekinti a kamatszámítás minden problémáját.
Az EBKM és THM sok mindenre alkalmas lehet, talán még arra is, hogy sok banki trükközést, rejtett költséget visszaszorítson, de úgy tűnik vannak még morálisan necces területek. Például egyáltalán nem ad választ arra, a korábbi posztban felvetett kérdésre, hogy vajon mennyire etikus a bankok részéről az, hogy akár ugyanazon ügyféllel szemben egyszer így definiál egy fogalmat (a kamat fogalmát), egy másik ügyletben meg pont máshogy. És nyilván az ügyfél kárára.

Talán jeleztem már, hogy nem a bankszektor nagy kardinális problémájáról van szó, csak egy tünetről, és korábban felvázoltam egy konteót, melynek alapkérdése, hogy mért nem tesz valamit a magyar állam a nem túl etikus banki gyakorlat ellen.
Az MNB válaszlevele alapján, lehetne erre az a válasz, hogy más módon igyekszik szabályozni az állam, de ez nagyon kevésnek tűnik.

Nálam inkább maradnak az alábbi opciók:
1. Inkompetens állam: a felügyelet és az állam nem képes teljesen átlátni a bankszektor működését, és emiatt nem megfelelő a szabályozás, vagy látják a problémákat, de képtelenek jó választ adni rá.
2. A már felvetett konteó: egy titkos megállapodás része a felvetett probléma nem kezelése.

Zárásképpen idemásolom ismét az MNB-nek küldött levelemet és a kapott választ.

Tisztelt MNB! Tisztelt FelĂĽgyelet!

A bankok kamatszámítási módszereit vizsgáló elemzés megírásához kapcsolódóan az alábbi kérdésekben kérem a segítségüket:

1. A betéti és hitelkamatok számításánál használt képletre vonatkozóan van-e valamilyen jogszabályi előírás, amelyet a hatóság a felügyeleti feladatkörében figyelembe vesz és alkalmaz?
2. Van-e bármilyen felügyeleti szabályozás, állásfoglalás, iránymutatás a fenti kamatszámítási képletre vonatkozóan?
3. Volt-e rá példa, hogy akár ágazati szinten, akár egy-egy szereplő esetében vizsgálta a felügyelet az alkalmazott kamatszámítási képlet helyességét, tisztességes voltát? Ha igen, milyen eredményre jutott a vizsgálat?
4. Volt-e rá példa, hogy akár ágazati szinten, akár egy-egy szereplő esetében vizsgálta a felügyelet, hogy azonos képletet alkalmaznak-e a bankok a betéti illetve a hitelkamatok számításánál? Ha igen, milyen eredményre jutott a vizsgálat?

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel,

ottobacsi
cĂ­mem
telefonszámom


Tisztelt
ottobacsi!



A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött megkeresésére hivatkozással, feltett kérdései sorrendjében, ügyfélszolgálati tevékenységünk keretében az alábbiakról tájékoztatjuk.

1. A THM, illetve az EBKM számításának tekintetében a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, illetve a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 17. §-a szabályozza továbbá a pénzügyi intézmények által alkalmazott teljes hiteldíj mutató maximumát. Említett jogszabályhelyek vonatkozásában az MNB vizsgálatokat folytathat.

2. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 271. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi kamatszámításának módszerét. A Hpt. 276. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalja, melynek a Hpt. 277. §-a és a 278. §-a szerint tartalmaznia kell a kamatszámítás módját. A betéti és hitel kamatok számításának tekintetében az 1. pontban hivatkozott THM és EBKM rendeletek az irányadóak.

3-4. Az 1. pontban említett THM maximumra és képletek helyességére vonatkozó ellenőrzést az MNB korábban is folytatott. Az MNB 2014-ben például vizsgálatot folytatott a fogyasztási hiteleket nyújtó pénzügyi intézményeknél, illetve független közvetítőknél. A vizsgálat annak megállapítására irányult, hogy az ellenőrzés alá vont pénzügyi szervezet az egyes hirdetések esetében a személyi kölcsönökre, áruhitelekre, hitelkártyákra és fogyasztási kölcsönökre vonatkozó teljes hiteldíj mutatók (THM) meghatározásával kapcsolatos gyakorlata a vizsgálat alá vont időszakban megfelelt-e az MNB tv. (2013. évi CXXXIX. törvény) 39. §-ában meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezéseknek, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek, különös tekintettel a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet THM meghatározására vonatkozó rendelkezéseire. Az MNB által hozott határozatokat az alábbi linken tekintheti meg: http://alk.mnb.hu/bal_menu/hatar…

Bízunk benne, hogy tájékoztatásunkkal segítségére lehettünk.


Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ